Áldori Károly
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált....megnyit →
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált....megnyit →
Részletek
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált. – Ir. Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (1974).
Art-Ma Galéria
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir....megnyit →
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir....megnyit →
Részletek
Art-Ma Galéria (FI)
Lipcsey György dunaszerdahelyi magángalériája, amely 1998 nov.-ben alakult. A több mint száz négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkező galéria a kortárs szlovákiai magyar, szlovák és részben a magyarországi képzőművészetet mutatja be kiállításain. A galéria mellett működő Art-Ma Polgári Társulást a galéria támogatása érdekében hozták létre. – Ir. Art-Ma katalógus (2006).
Balaskó Edit
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd....megnyit →
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd....megnyit →
Részletek
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd. Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek; Vaszary Viktor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik. Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Diótörő. Tamási Áron: Énekes madár. Kodály Zoltán: Háry János. John Kander–Fredd Ebb–Bob Fosse: Chicago; Csiky Gergely: Lumpok. Martin McDonagh: Macskabaj. Móricz Zsigmond: Sári bíró. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika. Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. Ken Ludwig: Primadonnák. – Színészként közreműködött: Glauxné (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Egy a falu népéből (Gárdonyi Géza: A bor); Mona (John Kander–Fredd Ebb–Bob Fosse: Chicago); Apácák (Dumas Alexander: Három a testőr), Nimfa (Háy Gyula: Mandragóra), Szundi (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Pepita egér I. (Urban Gyula: Minden egér szereti a sajtot), Nyoszolyólány (Federico García Lorca: Vérnász), Vadas Rózsika (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel). – Rendezőasszisztens: Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. – Ir. Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Barak László
(* 1953. szept. 8. Muzsla) Költő, publicista, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1973). 1973–1977 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1978–1989-ig a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ munkatársa. 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, 1992–1995 között főszerkesztő. A dunaszerdahelyi Nap Kiadó igazgatója; 2008-ig több...megnyit →
(* 1953. szept. 8. Muzsla) Költő, publicista, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1973). 1973–1977 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1978–1989-ig a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ munkatársa. 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, 1992–1995 között főszerkesztő. A dunaszerdahelyi Nap Kiadó igazgatója; 2008-ig több...megnyit →
Részletek
Barak László (LA)
(* 1953. szept. 8. Muzsla) Költő, publicista, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1973). 1973–1977 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1978–1989-ig a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ munkatársa. 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, 1992–1995 között főszerkesztő. A dunaszerdahelyi Nap Kiadó igazgatója; 2008-ig több ízben is a Csallóköz főszerkesztője. A Paraméter internetes hírportál társtulajdonosa, politikai rovatvezetője. Publicisztikája is jelentős. – Kivette a részét a helyi, regionális és országos közéletből, politikai életből. A 80-as években szervezőként is több aláírásgyűjtő akcióba kapcsolódott be. Alapítója volt a Független Magyar Kezdeményezésnek, kivette részét a régi rendszer struktúráinak lebontásában. – Díjak: Madách Imre nívódíj (2023); Forbáth Imre-díj (2018, 2003), Madách-díj (2018), Madách Imre-nívódíj (2006). – Fm. Sancho Panza szomorú (v., 1981); Vízbe fúlt plakátok (v., 1982); Szelíd pamflet (v., 1987); Időbolt (gyermekv., 1989); Inzultusok kora (v., 1992); Csapdában (elb., publicisztika, 1998); Úgyis kicsinálnak (v., 2001); És ha mégis ringyó (v., 2002); Retúr a pokolba (v., 2005, szlovákul is); Ne dudálj, küzdj (publ., 2006); Barak László legszebb versei (v., 2007); Ne hidd, hogy mese! (gyermekv., 2014). – Ir. Zalabai Zsigmond: Verstörténés (1995); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999 II. (2001); Ardamica Zorán: egyétek (2004); Tóth László: Lapszél (2005); Mizser Attila: Ami marad (2007).
Bartalos Menyhért
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően...megnyit →
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően...megnyit →
Részletek
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően a sósszigeti Nemesítő Állomás munkatársa, 1961-től vezető növénynemesítője, 1982 és 1992 között vezetője. Kutatási területe a takarmánynövények nemesítése és terméshozamának vizsgálata. Öt búzafajtát, négy új takarmánycirok-fajtát és négy dinnyefajtát nemesített. 1983-ban Klement Gottwald állami Díjat kapott. Életéről két portréfilm is készült (SZTV, 1983; MTV, 1988). – Fm. Zvyšujeme úrodu krmovín na ornej pôde (1964); Využitie samčej sterility v heteróznom šľachtení kŕmnych cirokov (Rákóczi Lajossal, 1967); Špeciálna genetika poľnohospodárskych plodín (társszerzőkkel, 1974).
Beke Zsolt
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
Részletek
Beke Zsolt (LA)
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig frissült. 2022-től a Napunk című független magyar hírportál szerkesztője. Fm: „Jel”-en lét. A vizuális költészet írásmódjáról (tan., 2004); Az irónia hurka (tan., 2007); Az identitás esélyei (esszék, 2016).
Bereck József
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált...megnyit →
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált...megnyit →
Részletek
Bereck József (ST)
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált különböző lapokban. 1970-től a Csallóköz regionális hetilap szerkesztője, 1993-tól főszerkesztője, majd vezető szerkesztője. Cseh és szlovák szerzők műveit fordította magyarra. – Kitüntetések: Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja (1974, 1994), Madách-díj (1998). – Fm. Vihar előtt (elb., 1974); Öregem, az utolsó (r., 1977); Vereség (elb.,1981); Indulatos ébredés (publicisztika, 1988); Biliárd néhány hős emlékének (1995); A galambszelídítő (elb., 1997); Meseenciklop, avagy a foltozóvarga (2004); Pásztorórák (elb., 2010). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); Benyovszky Krisztián: Kifigurázás. Somorjai disputa 1. (2003).
Bíborpiros Szép Rózsa
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt,...megnyit →
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt,...megnyit →
Részletek
Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt, melyet Dunaszerdahelyen rendeznek, területi válogatók és elődöntők előzik meg Szl. több pontján. A vetélkedőn elért eredmény szakmai minősítésként is szolgál. Fődíja a Bíborpiros Szép Rózsa Díj. A vetélkedő egyben a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe is nevez résztvevőket.
Bihari Kör
Részletek
A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya mellett működő népzenei klub (Dunaszerdahely, 1999). Célja a népzenei hagyományok megőrzése, a magyar népzene oktatása, játszóházak, táncházak szervezése, népzenei kiadványok bemutatása hangszeres oktatás formájában. Évente általában 6-8 alkalommal vannak rendezvényei.
Bíró Szabolcs
(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r.,...megnyit →
(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r.,...megnyit →
Részletek
Biro Szabolcs (Soos Laca fot.)
(*1988. júl. 29., Dunaszerdahely) Író. Dunaszerdahelyen járt iskolába, tanulmányait a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában fejezte be (2010). 2004-2013 között a Csak Van rockzenekar énekese, valamint a Historium Kiadó alapító-igazgatója (2011-2016). Szabadúszó újságíróként is tevékenykedett. 2017-ben Eger Kulturális Nagykövete címet szerezte meg. – Fm. Sub Rosa (r., 2010); Ragnarök (r., 2014); Non nobis Domine (tort. r., 2012/2016),Elveszett csillagok (r., 2017), Anjouk (tort. regényfolyam, 2015-től folyamatosan publikálva).
Bödők Zsigmond
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és...megnyit →
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és...megnyit →
Részletek
Bödők Zsigmond (FI)
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és tudománytörténeti cikkeket, könyveket publikál. Felvételeiből több csillagászati témájú hazai és külföldi fotókiállítást rendezett. – Fm. Harmatlegelő (1986, több kiadásban); Nobel-díjas magyarok (1997); Világjáró magyarok (1998); Magyar feltalálók I. (2000); Magyar feltalálók a repülés történetében (2001); Magyar feltalálók az automobilok történetében (2002); Magyar feltalálók a nyomdászat történetében (2003); Magyar feltalálók a hajók és a vasút történetében (2004); Magyar feltalálók a távközlés történetében (2005); Magyarok égi képeskönyve (2006), Magyar feltalálók a számítástechnika történetében (2007).
Boltos
Részletek
A szlovákiai fogyasztási szövetkezetek havilapja (Dunaszerdahely, 1993–1996). Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.
Boltos Magazin
Részletek
A kereskedők és vásárlók havilapja (Dunaszerdahely, 1997 jan.-jától). A Boltos c. lap utódlapja. Felelős kiadó: Kulcsár Lajos, dunaszerdahelyi Jednota COOP. Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.
Bordás Sándor
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet...megnyit →
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet...megnyit →
Részletek
Bordás Sándor (csa)
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet társszerzője. – Fm. Lelkünk útvesztői (tan., 1994); Szexposta (tan., 1997).
Családi Könyvklub
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó...megnyit →
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó...megnyit →
Részletek
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó találkozókat szervez, diákpályázatokat ír ki. – Vezető: Győry Attila.
Csallóköz 2.
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak...megnyit →
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak...megnyit →
Részletek
A Csallóköz hetilap címoldala (FI)
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak ki járási újságokat. A területi rendezés után Žitný ostrov – Csallóköz címmel előbb Somorján, majd Dunaszerdahelyen jelent meg a lap. 1962 és 1966 között a magyar változat önállóan jelent meg, kiadása 1967 ápr.-ától 1969-ig szünetelt. A kétnyelvű lapot 1969. jan. 9-én indították újra 8–12 oldalon 4–8 ezer példányban. 1990-től ismét önállóan jelenik meg, 1991-től 2009-ig bővített terjedelemben a Nap Kiadó gondozásában. 2002-től regionális hetilapként jelent meg dunaszerdahelyi, komáromi, galántai és vágsellyei híranyaggal, tudósításokkal. 2009-től a FIERI kft., 2012-től a WARPE kft. adja ki. – Szerk. Balažic Vladimír (1962); Jozef Krištoffy (1989); Kanovits György (1990); Tóth László (1993); Bereck József (1993); Kanovits György (1995); Galina Sándorová (2001); Szilvássy József (2005); Barak László (2009); Szilvássy József (2009); Wimmer Ilona (megbízott koordinátor, 2012); Vladislav Kmeť (2013); Póda Erzsébet (2016).
Csallóközi Hírlap
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet...megnyit →
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet szentelt, s számos néprajzi cikket közölt Khín Antaltól. A bécsi döntés után is megjelent. – Szerk. Wiener Béla, Szeiff Géza.
Csallóközi Könyvtár
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő...megnyit →
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő...megnyit →
Részletek
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő magyar nyelvű (16) lap és folyóirat bibliográfiai feldolgozását (Bibliografia Hungarica részleg).
Csallóközi Lapok
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi...megnyit →
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi...megnyit →
Részletek
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi Béla, Fekete Pereszlényi Sándor, Goldstein Lipót.
Csallóközi Múzeum
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül...megnyit →
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül...megnyit →
Részletek
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül bemutatásra. Állandó kiállítása a csallóközi hagyományos népélet bemutatása mellett a térség történetét is prezentálja. Itt kapott helyet a dunaszerdahelyi születésű orientalista, keletutazó, Vámbéry Ármin emlékszobája is. A múzeum kezelésében van a dunatőkési lábasmalom, mint ipari műemlék, valamint az 1976-ban Somorján megnyitott Városi Honismereti Ház is. Munkatársai a térség egy sor tájházának létrehozásánál nyújtottak szakmai-módszertani segítséget. 1977-től jelenteti meg a Csallóközi Múzeum Híradója című időszakos kiadványát. Igazgatója Dr. Zsigmond Tibor.
Csallóközi Múzeum Híradója
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát...megnyit →
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát...megnyit →
Részletek
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát napvilágot. Főleg néprajzi, (hely)történeti, kisebbrészt régészeti, természetrajzi jellegű tanulmányokat, közleményeket hoz magyar és szlovák nyelven. 2000–2004-ben (négy évfolyam) egy kiadványban jelent meg (angol nyelvű fordításban és szlovák nyelvű tájékoztatással). – Szerk. Mag Gyula, Zsigmond Tibor.
Csehy Zoltán
(* 1973. nov. 26. Pozsony) Költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–latin szakos tanári diplomát szerzett (1998), summa cum laude minősítéssel 2003-ban megvédte doktori értekezését (PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem). 2003-tól a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1992–1993 között az Irodalmi Szemle...megnyit →
(* 1973. nov. 26. Pozsony) Költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–latin szakos tanári diplomát szerzett (1998), summa cum laude minősítéssel 2003-ban megvédte doktori értekezését (PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem). 2003-tól a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1992–1993 között az Irodalmi Szemle...megnyit →
Részletek
Csehy Zoltán (ST)
(* 1973. nov. 26. Pozsony) Költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–latin szakos tanári diplomát szerzett (1998), summa cum laude minősítéssel 2003-ban megvédte doktori értekezését (PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem). 2003-tól a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1992–1993 között az Irodalmi Szemle szerkesztője, 2004–2006-ban a Kalligram folyóirat főszerkesztője volt. Ókori és középkori görög, ill. latin nyelvű irodalmat fordít, e munkáiból több kötetet is közreadott. 2006-tól: az MTA külső köztestületi tagja. – Főbb díjak: Kerényi Grácia-díj (2005); Az Év Könyve Díj (2005); Madách-díj (2021); (2008); az MTA Arany János-díj (2008); József Attila-díj (2009); Forbáth Imre-díj (2011); Madách Imre-nívódíj (2014); Janus Pannonius-díj (2014); Csáth Géza-díj (2018); Déry Tibor-díj (2020); Zelk Zoltán-díj (2022); Kovács András Ferenc Költészeti Díj (2024). – Fm. Nút (v., 1993); A szöveg hermaphrodituszi teste (tan., 2002); Hecatelegium, avagy Ámor diadalmenete (v., 2006); Parnassus biceps (tan., 2007); Hárman az ágyban (ford. 2010); Nincs hová visszamennem (v. 2013); Pasolini, Pier Paolo: Korom vallása (ford., 2013); Szodoma és környéke (mon. 2014); Petronius Arbiter: Satyricon (ford., 2014). További munkáiról bővebben itt!
Cserkész
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a...megnyit →
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a...megnyit →
Részletek
A Cserkész c havilap címoldala (FI)
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a cserkészeszmék iránt érdeklődők számára adja ki a szövetség, de a lap nyitott minden más, a szövetség irányelveivel megegyező ifjúsági szervezet irányába is. A lapban helyet kapnak a szövetség hírei, felhívásai, a természetismeret, környezetvédelem, a lelki élet hírei. A szerkesztőség nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődési körének megfelelő írást, és egyúttal neveljen az emberebb ember, magyarabb magyar elv alapján. Elsődleges célcsoportja a 10–16 évesek. A lapot a Kárpát-medence magyar lakta vidékeiről származó önkéntesek írják. – Szerk. Hodossy Gyula (1990), Gasparecz Tihamér (1995), Szőke István (1996), Csémi Szilárd (1999), Bodzás Gergely (2007).
Czajlik József
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
Részletek
Czajlik József (TSZA)
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház főrendezője lett. A Komáromi Jókai Színház-beli Amadeus-rendezése 2001-ben a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházi Fesztiválon fődíjat, a budapesti Országos Stúdiószínházi Fesztiválon rendezői különdíjat kapott. Az Amadeusból tévéfilmet is rendezett. 2007-ben Gál Tamással Epopteia néven színházi műhelyt alapított. Jelenleg a Kassai Thália Színház igazgatója. – Rendezései: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer: Amadeus. Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról. Szophoklész: Antigoné. Kassai Thália Színház: Bengt Ahlfors: Színházkomédia. Bárka színház, Budapest: Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta; Witold Gombrowitz: Operett; Sybille Berg: Helge élete; Friedrich Dürrenmatt: Vak; Slawomir Mrožek: 3 éj; Gyarmati Kata: Orrok; Ivan Holub: Jávor vitéz; Nagy Attila Kristóf: Baudelaire a Léthe vizébe gázol. Dunaszerdahelyi epopteia színházi műhely: Jevgenyij Griškovec: Hogyan ettem kutyát; Orál morál. – Egyéb rendezései: Alexandr Nikolajevič Ostrovskij: Dievča bez vena (VŠMU Pozsony, záróvizsga). Pablo Neruda: Joachima Murietu dícsősége és halála (VŠMU Pozsony). Kenneth Grahame: The wind in the willows (Gárdonyi Géza Színház Eger és a University of Theater Arts Budapest közös produkciója). Bakanóták (Koprodukció a Zsámbéki színházi bázissal). Michail Jurievič Lermontov: Maškaráda (Divadlo Andreja Bagara, Nyitra). Jevgenyij Griškovec: Tél (Divadlo Astorka-Korzo Bratislava – Pozsony). Sofokles: Witold Gombrowicz: Ivona (Štátne Divadlo Košice – Kassa). Anton Pavlovič Čechov: Ivanov (Slovenské Národné Divadlo, Bratislava – Pozsony). Tracy Letts: August na konci Ameriky (Slovenské Komorné Divadlo, Martin). Matei Visniec: History of communism (Teatr im. Boguszlawskiego Kalisz). Federico García Lorca: Krvavá svadba (Novosadsko pozoriste, Novi Sad – Újvidék). – Díjak, elismerések: ZLOMVAZ, Egyetemi Színházak Nemzetközi Fesztiválja, Legjobb előadás, Prága; Stúdiószínházak Fesztiválja, Rendezői Különdíj, Budapest – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Czibula Csaba
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta...megnyit →
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta...megnyit →
Részletek
Czibula Csaba (SZM)
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnöke, a hirek.sk televíziós hírportál kezdeményezője és egyik létrehozója. 2011-től a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának tagja. Az írott sajtóban 1991–1996 között rendszeresen publikált az Új Szó, az Ifi Magazin és az Új Nő hasábjain, elsősorban könnyűzenei recenziókat.
Déli Hírlap 2.
Részletek
Független csallóközi hetilap (Dunaszerdahely, 1991–1998). Kezdetben a DH-Press kiadásában jelent meg, 1993-tól a RAVASZ PRESS adta ki. 1995-től megjelenése rendszertelen. Alcímében (1998-ban) „Regionális közéleti hetilap”-ként, az impresszumban „Országos terjesztésű regionális közéleti hetilapéként” határozta meg magát. – Szerk. Ravasz József.
Duna Menti Tavasz
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős...megnyit →
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős...megnyit →
Részletek
Duna Menti Tavasz − Dunaszerdahely (ST)
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős szerepet játszott az anyanyelvi kultúra megőrzésében. Az 1989-es rendszerváltással sem változott a szerepe, ám a Csemadok KB Titkárságának leépítésével (1994–1996) nehéz helyzetbe került. 1996-tól a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya vette át a szervezését, a Dunaszerdahelyi Önkormányzat és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásának segítségével. Az akkori közéleti-politikai hangulatban csökkent a seregszemlére jelentkező csoportok száma, de 1997-től a szervezőknek sikerült a mozgalmat stabilizálni. Megerősödött a mozgalom Közép-Szl.-ban is, itt is bábcsoportok alakultak, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározó szereppel bírtak és bírnak. Amikor 1999-ben állami (kisebbségi) pályázatok révén anyagi eszközökhöz jutott a Csemadok, a szervezők a mozgalmat szakmai képzések rendezésével erősítették meg. Bábos és gyermekszínjátszó csoportok vezetői kaptak lehetőséget szakmai ismereteik bővítésére. A hazai szakemberek mellett neves magyarországi bábos és színész szakemberek is bekapcsolódtak a mozgalomba, akik nem csak a képzések vezetését segítik, hanem biztosítják a mozgalom szakmaiságát és a rangos magyarországi versenyeken való részvételt. A seregszemle az utóbbi években jelentős szerkezeti változáson esett át, az országos döntő saját királyával, kormányzójával, udvartartásával Mesevárossá alakult, hogy a csoportokat (a városlakókat) egybe tudja kovácsolni. A rendezvény idején Fürge Irka c. belső tájékoztató kiadványt jelentet meg.
Dunaszerdahely (Dunajská Streda)
Részletek
Dunaszerdahely − városháza (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 5171, ebből 3445 (66,6%) magyar, 1293 (25,0%) zsidó, 169 (3,3%) szlovák; [2011] – 22 477, ebből 16 752 (74,5%) magyar, 4373 (19,5%) szlovák, 623 (2,8%) roma, 122 (0,5%) cseh-morva, 20 (0,1%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 17 813 (79,2%) magyar, 3343 (14,9%) szlovák, 488 (2,2%) roma, 100 (0,4%) cseh, 7 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 15 212 r. k., 1616 ref., 376 ev., 89 gör. kat., 51 izr. – Egykor gabonakereskedelméről, állattartásáról és kézműiparáról híres mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz. végétől kezdődően jelentős számú, lakosságának közel felét kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportáltak, magyar lakosainak egy részét 1945 után Mo.-ra telepítették át, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szt. György-) temploma a 14. sz. végén épült gótikus stílusban, a 17. és 18. sz.-ban barokkosították; neogótikus stílusú ev. templomát 1882–83-ban, ref. templomát 1998-ban emelték, a vh. után lebontott egykori zsinagógája helyén 1991-ben avatták fel az ún. Mementó-emlékművet. Világi műemlékei közül legjelentősebb a Kondé Miklós nagyváradi püspök által 1770-ben barokk-klasszicista stílusban építtetett, majd a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átalakított, s 1970 óta a Csallóközi Múzeumnak is helyet adó ún. Sárga kastély, valamint a 19. sz. végén historizáló stílusban épült Vermes-villa, amely 1988–2002 között a SZNG kihelyezett részlegének adott helyet, 2005-től a Kortárs Magyar Galéria székhelye. A szocializmus éveiben panelházakkal beépített központját és főutcáját 1995–99 között Makovecz Imre tervei alapján építették át. ~ a Csallóköz gazdasági, s a szlovákiai magyarság egyik kulturális központja, számos magyar kisebbségi könyv- és lapkiadó, ill. kulturális és társadalmi intézmény székhelye, valamint kulturális rendezvények helyszíne. Az 1960-as évektől kezdődően itt rendezték meg a Csallóközi Színházi Napokat, ill. a Csallóközi Kulturális Napokat, 1976-tól a magyar gyermekszínjátszók és bábosok országos fesztiválját, a Duna Menti Tavaszt, 1992 óta a Dunaszerdahelyi Zenei Napokat és a Katedra Napokat, 2001 óta a Vámbéry Napokat, 2002 óta pedig a Bíborpiros szép rózsa (Örökség) országos népzenei vetélkedőt. Kulturális intézményei közül legjelentősebb az 1964-ben alapított Csallóközi Múzeum, az 1994-ben létrejött Kortárs Magyar Galéria, az 1998-ban létrehozott Art-Ma Galéria. ~ a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Katedra Társaság és a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népzenei Munkaközösségének székhelye, s itt működik többek között a Lilium Aurum és a Nap Kiadó, a Gyurcsó István Alapítvány, az Art-Ma Polgári Társulás, a Vámbéry Polgári Társulás és a Gábriel Polgári Társulás. Legjelentősebb lapjai a két vh. között a Csallóközi Lapok és a Csallóközi Hírlap voltak, az 1950-es években a Szövetkezeti Falu, 1960-tól a Csallóköz c. járási hetilap, az 1990-es években pedig itt jelentek meg, ill. jelennek meg ma is az Új Nő, a Nap, a Déli Hírlap, a Cserkész, a Katedra, a Hajrá, az Ifi, majd az Ifigéniusz, a Csemadok Hírmondó, majd utódlapja, az Ösvény, a Dunaszerdahelyi Hírnök és a ref. Hírvivő c. lapok. A 21. sz. elején három (Kodály Zoltánról, Vámbéry Árminról, ill. Szabó Gyuláról elnevezett) állami és egy r. k. egyházi (Szt. János Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tanítási nyelvű gimnáziuma (Vámbéry Ármin Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium) 1938-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1951-ben, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája 1957-ben, Egészségügyi Középiskolája 1970-ben, Építészeti Szakmunkásképzője 1972-ben, Középfokú Szakmunkásképző Intézete 1965-ben létesült. Az 1989-es rendszerváltást követően létrehozott középfokézményei: Leány Szakközépiskola, Magán Szakmunkásképző Intézet, Egyesített Középiskola, Egyesített Magán Szakközépiskola, Kereskedelmi Akadémia, sportgimnázium. Mezőgazdasági vidék központjaként fejlett élelmiszeriparral rendelkezik. ~en volt Szl. legnagyobb cukorgyára. Jelentős konzerv- és húsipara, az élelmiszeripar mellett pedig gép-, elektrotechnikai és fafeldolgozó ipara is számottevő. Termálfürdőjének köszönhetően jelentős idegenforgalmi központ. 1960-ban hozzácsatolták Ollétejedet és Sikabonyt. – Ir. Engel Alfréd: A dunaszerdahelyi zsidó hitközség emlékkönyve (1995); Végh Ferenc – Zsigmond Tibor (összegyűjtötte): Édes otthon. Dunaszerdahelyi olvasókönyv; Nagy Attila–Nagy Iván–Novák Veronika–Simon Attila–Vajda Barnabás: Dunaszerdahely (2012).
Dunaszerdahely − Sárga kastély (GJ)
Dunaszerdahely − művelődési ház (GJ)
Érsek György
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák...megnyit →
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák...megnyit →
Részletek
Érsek György (TSZA)
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák színműveket fordított magyarrra. – Főbb színházi szerepei: Brighella (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Mr. Worthing (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Larry (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem, Donna Rita); Plébános (Tamási Áron: Énekes madár); Fabrizio (Carlo Goldoni: Mirandolina); Sztyepan (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Arlecchino (Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska); Sheriff (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Orvos (Csurka István: Döglött aknák); Crooks (John Steinbeck: Egerek és emberek); Júdás (Székely János: Caligula helytartója); Dottore (Karel Čapek–Josef Čapek: Szerelem végzetes játéka); Ladius (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Curtis (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Stone hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Dr. Spivey (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Arnold (Márai Sándor: Kassai polgárok). A Kassai Thália Színpad produkcióinak zenei összeállításaiból: Klimits Lajos: Névtelen komédia. Henrik Ibsen: Babaotthon. Emil Braginszkij–Eldan Rjazonov: A bagoly. Mészáros László: Egy tanú idézése. Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka. Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. John Boynton Priestley: Váratlan vedég. Leonyid Zorin: Házasságtörés. Szlovák színműveket fordított magyar nyelvre. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Fazekas József
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi...megnyit →
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi...megnyit →
Részletek
(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi részleg vezetője, 1989 dec.-ében főszerkesztője) volt. Ugyekkor két hónapig a Napfőszerkesztő-helyettese is. 1992–1999 között a Kalligram Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1999-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Fórum Társadalomtudományi Szemle felelős, 2005-től főszerkesztője, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói részlegének igazgatója. Szaktudományos munkák fordítója, irodalmi antológiák és tudományos kötetek szerkesztője, összeállítója.